1. A tervezés alapelvei és vezérelvei:
(1) Az „emberközpontú” vezérelvek megvalósítása;
(2) Végre kell hajtani a „biztonság mindenekelőtt, megelőzés mindenekelőtt” biztonsági termelési politikáját;
(3) Alacsony energiafogyasztású, nagy hatásfokú, biztonságos és megbízható, valamint könnyen kezelhető és karbantartható berendezéseket válasszon;
(4) Ésszerű bányászati technikákat, fejlesztési és szállítási terveket kell választani, törekedve a műszaki megbízhatóságra és a gazdasági ésszerűségre, miközben el kell kerülni a környezeti kockázatokat az ásványkincsek fejlesztése és hasznosítása során.
2. A terv fő tartalma a termelési rendszereket és a segédrendszereket foglalja magában, amelyek főként a következő három részre oszlanak:
(1) Bányászat:
Külszíni fejtés határának meghatározása;
Fejlesztési módszerek és bányászati módszerek meghatározása;
A gyártási folyamat kiválasztása;
A gyártóberendezések kapacitásának ellenőrzése és kiválasztása (kivéve az ércfeldolgozó és külső szállítóberendezéseket és -létesítményeket).
(2) Segédrendszer:
Bányaterület általános közlekedési terve;
Bányászati áramellátás, gépek karbantartása, vízellátás és -elvezetés, fűtés;
Bányászati részlegek, valamint termelési és lakólétesítmények építése;
Biztonság és ipari higiénia;
Környezetvédelem a bányászati területeken.
(3) A vállalkozás becsült beruházási és gazdasági haszna.
A meglévő információk és a jelenlegi bányászati helyzet alapján, a tulajdonossal folytatott konzultációt követően, ez a terv csak a bányászati projekt teljes tervét tartalmazza. A kiegészítő létesítmények (mint például a gépészeti karbantartás, gépjármű-karbantartás, elektromos karbantartás, vízellátás, energiaellátás, külső szállítás és kommunikáció a bányászati területen) és a jóléti létesítmények csak előzetes becslésen alapulnak. A tulajdonos az eredeti létesítmények alapján a tervhez képest releváns műszaki módosításokat végez a tervezési követelmények teljesítése érdekében. Ez a terv a teljes beruházásban csak a becsült költségvetést tartalmazza a pénzügyi értékelés és a gazdasági elemzés céljából.
3. Megelőző intézkedések a tervezésben:
Kecske kezelési módszerek
Mészkőbányák esetében a gödör bezárása után faültetés vagy földdel való befedést követően újraművelés végezhető.
Intézkedések a külszíni fejtésű bányák végső rézsűstabilitásának biztosítására és a rézsűomlás megelőzésére
(1) A bányászatot a vonatkozó tervezési paramétereknek megfelelően kell végezni, és a biztonsági platformokat időben fel kell állítani.
(2) A végleges határállapot közelében végzett robbantásokhoz irányított robbantást alkalmaznak a kőzettömeg épségének és a határállapot stabilitásának megőrzése érdekében.
(3) Rendszeresen ellenőrizni kell a lejtők és a szegélyek állékonyságát, és haladéktalanul el kell távolítani a laza, úszó köveket. A takarítóknak védősisakot kell viselniük, és be kell csatolniuk a biztonsági övet vagy a biztosítókötelet.
(4) A bányászati területen kívül megfelelő helyeken felfogó árkokat, a bányászati területen belül pedig ideiglenes vízelvezető árkokat kell építeni a bányászati területen felgyülemlett víz időben történő eltávolítására, elkerülve a vízbemerülés okozta rézsűomlást.
(5) Gyenge kőzetlejtők, például talajlejtő, mállott zóna lejtő, repedezett zóna lejtő és gyenge közbenső réteg lejtő esetén olyan megerősítési módszereket alkalmaznak, mint a horgonyszórás, a habarcsos falazás és a lőtt beton.
Elektromos veszélyek megelőzése és villámvédelmi intézkedések
A bányákban kevesebb és koncentráltabb elektromos berendezés található. Az áramütés okozta balesetek megelőzése érdekében a következő intézkedéseket kell tenni:
(1) Szereljen fel biztonsági védőberendezéseket, fémkerítéseket az ablakokra és biztonsági figyelmeztető táblákat a generátorhelyiségben;
(2) Helyezzen el egy bányászati töltési vészlámpát és egy 1211-es tűzoltó készüléket a generátorhelyiségben;
(3) Nyissa kifelé a generátorhelyiség ajtaját a menekülés megkönnyítése érdekében;
(4) Néhány vezeték szigetelését elavultra kell cserélni, a nem szabványos vezetékeket ki kell javítani, és a generátorhelyiségben lévő elektromos vezetékeket rendezett elrendezésben kell elhelyezni; a mérőhelyiségen áthaladó vezetékeket el kell választani, nem szabad összekötni, és szigetelőhüvelyekkel kell védeni;
(5) Időben javítsa meg és cserélje ki az elosztótáblán található hibás elektromos készülékeket;
(6) A mechanikai sérüléseknek kitett berendezéseket vészleállító eszközökkel kell felszerelni. A berendezések tisztításakor és törölésekor szigorúan tilos vízzel öblíteni vagy nedves ruhával törölni az elektromos berendezéseket a rövidzárlat és az áramütés elkerülése érdekében.
(7) Biztonsági intézkedések az elektromos karbantartáshoz:
Vezessen be munkajegyrendszert, munkaengedélyezési rendszert, munkafelügyeleti rendszert, munkamegszakítási, áthelyezési és befejezési rendszert az elektromos berendezések karbantartásához.
A kisfeszültségű munkavégzést erre a célra kijelölt személyzetnek kell felügyelnie, szigetelt nyelű szerszámokat kell használnia, száraz szigetelőanyagon kell állnia, kesztyűt és védősisakot kell viselnie, valamint hosszú ujjú ruházatot kell viselnie. Szigorúan tilos reszelők, fém vonalzók, kefék vagy porolók fém tárgyakkal való használata. Kisfeszültségű elosztószekrényeken és hálózati áramvezetékeken végzett munkákhoz munkajegyeket kell kitölteni. Kisfeszültségű motorokon és világítási áramkörökön végzett munka esetén szóbeli kommunikáció is alkalmazható. A fenti munkákat legalább két embernek kell elvégeznie.
Biztonsági intézkedések alacsony feszültségű áramkör áramkimaradása esetén:
(1) Válassza le a karbantartó berendezések összes részének tápellátását, vegye ki a biztosítékot, és akasszon egy táblát a kapcsoló működtető karjára a következő felirattal: „Tilos a bekapcsolás, valaki dolgozik!”.
(2) Munka megkezdése előtt ellenőrizni kell az elektromos hálózatot.
(3) Szükség szerint tegyen meg egyéb biztonsági intézkedéseket.
Áramkimaradás utáni biztosítékcsere után a működés folytatásakor kesztyűt és védőszemüveget kell viselni.
A biztonságos távolság követelményei: A kisfeszültségű szabadvezetékek és az épületek közötti minimális távolság.
A szabadvezeték védőzónája a vezeték szélétől számított maximális vízszintes távolság (szélletérülés után) és az épülettől számított vízszintes biztonságos távolság (szélletérülés után) összegeként meghatározott terület két párhuzamos vezetéken belül. 1-10 kV esetén 1,5 m. A földalatti erősáramú kábel védőzónájának szélessége a földalatti erősáramú kábelvezeték földelőcövekeinek mindkét oldalán 0,75 m távolságra lévő két párhuzamos vezetéken belüli terület. A nagyfeszültségű távvezetéknek több mint 2 m-rel, a kisfeszültségű távvezetéknek pedig több mint 0,5 m-rel magasabban kell lennie a különféle gépészeti berendezések legmagasabb pontjánál. A szabadvezetékek és az épületek közötti függőleges távolság: a 3-10 kV-os vezetékek esetében a maximális számított lehajlás alatt nem lehet kevesebb 3,0 m-nél; és meg kell felelnie a „Fém- és nemfémes bányákra vonatkozó biztonsági előírások” (GB16423-2006) követelményeinek.
Minimális távolság a vezetéktől a talajig vagy a vízfelszínig (m)
Minimális távolság a szélső vezetéktől az épületig
A villámvédelmi létesítményeket szigorúan az „Épületek villámvédelmi tervezésének szabályzata” vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell megtervezni.
A bányaépületeket és -szerkezeteket III. osztályú villámvédelemnek kell tekinteni. Minden 15 m és annál magasabb épületet és szerkezetet villámvédelmi hálóval és övvel kell ellátni, egyeseket pedig villámhárítóval kell ellátni védelem céljából.
A bányagenerátor helyiségei, a felsővezetékek, az anyagraktárak és az olajtároló tartályok a fő villámvédelmi objektumok, és villámvédelmi létesítményeket kell telepíteni.
Megelőző intézkedések a mechanikai veszélyek ellen
A mechanikai sérülések főként a mozgó (álló) alkatrészek, szerszámok és a mechanikus berendezések megmunkált alkatrészei, valamint az emberi test közötti közvetlen érintkezés által okozott sérülésekre vonatkoznak, mint például a becsípődés, ütközés, nyírás, összekuszálódás, csavarodás, csiszolás, vágás, szúrás stb. A bányában található forgó gépek, például légkompresszorok, kőzetfúrók, rakodógépek stb. szabadon lévő erőátviteli alkatrészei (például lendkerék, erőátviteli szíj stb.) és a dugattyús mozgást végző alkatrészek mechanikai sérülést okozhatnak az emberi testben. Ugyanakkor a mechanikai sérülés a bányászati termelésben is az egyik leggyakoribb sérülés, és a könnyen mechanikai sérülést okozó berendezések közé tartoznak a fúró-, sűrített levegős és szállítóeszközök. A fő megelőző intézkedések a következők:
(1) A gépészeti berendezések kezelőinek meg kell ismerniük a berendezés felépítését, működési elveit, kezelési módszereit és egyéb ismereteket, valamint meg kell érteniük a berendezés üzemeltetése során előforduló különféle balesetek megelőzési módszereit. A speciális berendezések kezelőinek sikeresen át kell menniük a vizsgán, és képesítéssel kell rendelkezniük. A nem kezelők számára szigorúan tilos a berendezés indítása és üzemeltetése a személyi sérüléshez vagy anyagi kárhoz hasonló balesetek elkerülése érdekében.
(2) A gépészeti berendezéseket a berendezés kézikönyvének és a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell telepíteni, és a berendezés működő alkatrészeinek védőburkolatainak hiánytalannak és sértetlennek kell lenniük.
(3) Kerüljék a mozgó berendezések (például autók, rakodógépek stb.) mozgásterét, és védőeszközöket kell felszerelniük a mozgó alkatrészek leesésének megakadályozására.
(4) A mechanikai sérülések elleni védekezésre irányuló intézkedések főként védőkorlátok, védőburkolatok, védőhálók vagy egyéb védőberendezések felállítását foglalják magukban a különféle forgó gépek számára, az emberi test és a berendezések veszélyes részeinek elszigetelése érdekében. A mechanikai védőberendezéseknek meg kell felelniük a „Gépi berendezések védőburkolatainak biztonsági követelményei” (GB8196-87) és a rögzített ipari védőkorlátok biztonsági műszaki feltételei (GB4053.3-93) szabványoknak.
Vízálló és vízelvezető intézkedések
A bánya egy domboldali külszíni fejtésű bánya, amelynek minimális bányászati magassága 1210 méterrel magasabb, mint a helyi minimális eróziós referenciaérték. A talajvíznek csekély hatása van a bányászatra, és a bányászati terület vízfeltöltődését főként a csapadék okozza. Ezért a bánya vízelvezetési és megelőző munkálatainak középpontjában a csapadék felszíni lefolyásának a bányára gyakorolt hatásának megelőzése áll.
A bánya főbb vízzáró és vízelvezető intézkedései a következők: felfogó- és vízelvezető árkok létesítése a bányászati területen kívül, valamint 3-5 ‰-es lejtés kialakítása a munkaplatformon a vízelvezetés megkönnyítése érdekében; Hosszanti vízelvezető árkok és vízszintes átereszek létesítése az utak vízelvezetéséhez.
Pormentes
A por a bányászati termelés egyik fő foglalkozási ártalom. A porkibocsátás hatékony szabályozása és a por munkahelyi hatásának csökkentése érdekében ez a projekt elsősorban a megelőzésre összpontosít, és megpróbálja minimalizálni a porkibocsátást a folyamat során:
(1) A fúróberendezést porfogó berendezéssel ellátott mélyfúróval kell felszerelni, és a fúrás során meg kell erősíteni a pormegelőzési intézkedéseket, például a szellőzést és a vízpermetezést;
(2) A gépjárműforgalom során keletkező porkibocsátás csökkentése érdekében az autópályákon gyakran kell öntözni az állatokat;
(3) A robbantás után a személyzet nem léphet be azonnal a robbantási területre. Csak a por természetes eloszlatása után léphetnek be a helyszínre a por hatásának csökkentése érdekében;
(4) Rendszeresen végezzen porkoncentráció-vizsgálatot a munkahelyi levegőben annak biztosítása érdekében, hogy a munkahelyi levegő porkoncentrációja megfeleljen a munkahelyi veszélyes tényezők foglalkozási expozíciós határértékeinek;
(5) Biztosítani kell a bányászati üzemeltetők számára a személyi védőfelszerelést, és rendszeres egészségügyi ellenőrzéseket kell végezni az összes személyzet számára.
Zajvédelmi intézkedések
A zajszennyezés szabályozása érdekében a tervezés során a lehető legnagyobb mértékben alacsony zajszintű berendezéseket kell választani; Hangtompítókat kell felszerelni a nagy zajszintű pneumatikus berendezésekre, például a légkompresszorokra és a fúrótornyokra; Zajszintes helyeken a munkavállalóknak személyi védőfelszerelést, például hangszigetelő fülvédőt kell viselniük a zaj munkavállalókra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében.
Robbantási biztonsági intézkedések
(1) Robbantási műveletek végzése során szigorúan be kell tartani a „Robbantási biztonsági előírásokat”. A robbantási módszertől, a léptéktől és a terepviszonyoktól függően, a robbantási biztonsági előírásoknak megfelelően a robbantási veszélyes övezet határait a földrengésveszélyes távolság, a robbantási lökéshullám-biztonsági távolság és az egyes repülő tárgyaktól való biztonsági távolság követelményeinek megfelelően kell kijelölni. Biztonsági figyelmeztető táblákat kell elhelyezni, és figyelmeztető munkálatokat kell végezni a személyzet és a vagyon biztonságának garantálása érdekében.
(2) Minden robbantáshoz jóváhagyott robbantási tervvel kell rendelkezni. A robbantás után a biztonsági személyzetnek gondosan ellenőriznie kell a munkaterület biztonsági helyzetét, és a műveletek folytatása előtt meg kell győződnie a robbantási helyszín biztonságosságáról.
(3) A robbantási műveletekben részt vevő személyzetnek robbantási technológiából képzettnek kell lennie, ismernie kell a robbantóberendezések teljesítményét, üzemeltetési módszereit és biztonsági előírásait, valamint munkavégzésre jogosító engedéllyel kell rendelkeznie.
(4) Szürkületkor, sűrű ködben és zivatarban szigorúan tilos a robbantási munkálatokat végezni.
(5) A végleges határállapot közelében a robbantást ellenőrzik a kőzettömeg épségének és a határállapot stabilitásának megőrzése érdekében.
Közzététel ideje: 2023. április 14.